Aranyosi Ervin  

A Tulipán csoport és a tulipán 

 

Elmesélem, milyen csoda történt mostanában,

lovagi hét volt éppen a Pitypang óvodában.

Fenn az égen a Napocska meleget árasztott,

ami bizony sok-sok növényt hervadtra fárasztott.

Odakint a kertben éppen tulipán virágzott,

eső híján földje száraz, repedezni látszott.

A tulipán nagyon búsult, kimerült a teste,

várta azt, hogy jöjjön eső, a felhőket leste.

Ám a felhők csak nem jöttek, friss esőt nem hoztak,

a virágok a kis kertben sorra hervadoztak.

A gyerekek az udvaron egymással játszottak,

s mivel nekik volt friss vizük, vidámnak látszottak.

Ám az egyik felfedezte: A tulipán kókad,

meg kellene locsolni a szegény kert lakókat.

Ráadásul a tulipán a csoportjuk éke,

nem szabad, hogy elhervadjon, sosem lehet vége!

Szólt tehát a többieknek: – Fiúk, lányok gyertek,

szaladjunk a locsolókért, szomjasak a kertek!

Öntsünk csak éltető vizet locsoló kannánkba,

élesszük fel a tulipánt, ne hagyjuk magára!

És bizony a jó ötletet, rögtön tett követte,

minden tulipán csoportos, a kannáját vette.

Megtöltötték tiszta vízzel, szomjat oltó jóval,

megbirkóztak a kannákkal, óvoda ajtóval.

Siettek mind, ki a kertbe, tulipánhoz menni,

az életét megmenteni, jóságosat tenni.

A tulipán gyökerére a friss víz kiömlött,

a kis virág magához tért, élet mellett döntött.

Ivott, aztán felöltötte a legszebb ruháját.

Olyan szép lett, a világon nem találni párját!

A tulipán megmentése szép lovagi tett lett, így mutattak csodás példát a többi gyereknek!

Küldjön üzenetet!

Köszönjük levelét! Üdvözlettel, Pitypang Óvoda